Haraszthy – Etyek: A “miértek” nyomában a tulajdonos argentin Carlos-szal
A „miértek” után kutattam Carlossal
Érkezésemkor a kandallóban ropog a tűz, az asztalon egy 2011-es limitált – 782 palackot számláló – Chardonnay Fantastico. A kovácsoltvas kapu előtt, a kocsibeállóban a lezseren – éljenek a vidám színekben ragyogó sálak(!) – elegáns házigazda „Mr. Haraszthy” meleg kézfogással fogad. Megérkeztem az argentin Etyekre, vagy az etyeki Argentínába. Miértekre kerestem a választ a Haraszthy Pincészet tulajdonosával, a Buenos Airesben született, majd Kaliforniába költözött, de mostanra Magyarországot is otthonának tekintő Carlos Alberto Coelho-val.
Miért Magyarország?
A válasz pofonegyszerű: a szerelem! Carlos az argentin főváros szülötte, ahol már 12 évesen az utcasarkon újságárus rikkancsként kereste a zsebpénznek valót. Édesapja spanyol, édesanyja ír–olasz vérvonallal gazdagította Carlos temperamentumát. A fiút a szülők kiváló oktatásban részesítették, és az ifjú titán 18 évesen Kaliforniába utazott, hogy az életét jól meghatározó iparág „előzenekaraként” is értelmezhető motoralkatrész-kereskedésben kezdjen el dolgozni. Az eladóból hamarosan kereskedő, exportőr lett, ami már egyenes út volt az alumíniumszektorba. Los Angelesben talált rá a magyar szerelem, ami egyben a magyar alumíniumiparral való kapcsolatot is jelentett, amikor Carlos a Pittsburgh-i székhelyű amerikai cég tatabányai beruházásában dolgozott.
Miért Etyek?
1995-ös évet írtunk, amikor Carlos már a kaliforniai borászata és egyetemi tanulmányai – Davis University – során szerzett szakmai tapasztalattal indult a külföldön is ismert magyar borvidékre, Egerbe bort kóstolni. A szocialista nagyüzemi tömegtermelés itt is nyomott hagyott, és Carlos a kiváló minőségű Egri Bikavér élménye nélkül tért vissza Budapestre. Ismerve argentin főhősünk tenni akarását, az élményre egyértelmű válasz érkezett. Ha nincs, „akkor majd én csinálok top minőségi bort Magyarországon” – mondta. Baráti javaslatra a Budapesthez legközelebbi borvidék feltérképezésére indult.
Etyek egykor a Buda környéki borvidék részét képezte, napjainkban a Gerecse hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik. Az 1600 hektárnyi területen már az Árpád-házi királyok idejében is volt szőlőtermelés. A török hódoltság elől menekülő szerbek, akkori nevükön rácok nagy létszámban települtek le ezen a vidéken, és hozták saját borkultúrájukat. Ez a nemzetiség felelt a vörösbor készítési technológia – héjon áztatás – magyar meghonosodásáért. A török kiűzését követően a német, azaz sváb telepesek tovább folytatták a munkát, nemcsak az ország nagyrészén, de itt, Etyek területén is. A Duna kiváló logisztikát adott, a mészkő pincék állandó hőmérséklettel kiválóan erősítették a vidék egyedi adottságait. A Duna mentén lévő terroir-feltételek a talaj magas mésztartalma, a magas, széles, gyakran szeles fennsíkok optimális alapanyagot termeltek a pezsgőgyártáshoz is. A szél jótékony hatása az, hogy „kifújja” a szőlőből a gombákat, csökkenti a lisztharmat és a szőlőperonoszpóra betegségeket, sőt a mínuszokat is, ezzel csökkentve a fagykárokat. A borvidék nagy potenciállal bíró szőlőfajtái a chardonnay és a pinot noir. Ha a pezsgő szóba kerül, akkor pedig épp ezekre a szőlőfajtákra gondolhatunk.
Miért Chardonnay?
A chardonnay hazája a francia Burgundia, de nem kevésbé híres a Champagne borvidéken is, ahol a pezsgőkészítés egyik legfontosabb szőlőfajtájaként tartják számon. A neutrális szőlőfajta sokoldalú, a fajtajelleg helyett kiemelkedően adaptálódik a mikroklímához és kiválóan prezentálja a talajadottságokat. Éppúgy találkozhatunk friss, könnyed, reduktív tétellel, mint az amerikai stílusban ismert hordós érleléssel. Számos esetben még édesbor alapanyagát is jelenti. Magyarországon az acéltartályos eljárás egyértelműen az Etyek–Budai borvidékhez köthető, ahol a talajban található magas mészkőtartalom garancia a kiváló savszerkezetű borokra. Nem szükséges így tovább magyarázni, hogy a Törley Pezsgőpincészet alapanyagának nagy többsége miért erről a borvidékről érkezik, ami erős hasonlóságokat mutat Champagne-vel.
A pincészet legfrissebb telepítése a váli „hegytető” 80 hektárnyi területe, aminek köszönhetően az egykor öt hektárral indult pincészet teljes termőterülete mostanra 140 hektárra duzzadt. A település neve, Vál a latin vallis, vagyis völgy szóból származik. A terület rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Kedvező lejtésű, ami biztosítja a magas napsütéses órák számát, garantálva a szőlő megfelelő beérését. A mészkőben gazdag talaj mellet a széljárás is a szőlész nagy barátja, mert, ahogy már volt róla szó, kifújja a káros gombákat az ültetvények közül, csökkentve ezzel a permetezésre áldozott időt és költséget. A mai magyar szőlő termőterületek között ez a vidék a legmagasabb hivatalos pontszámok egyikével rendelkezik.
Miért Haraszthy?
Carlos egyértelműnek tekintette, hogy saját neve helyett magyar vonatkozású azonosítást találjon a birtoknak, így esett a választás Haraszthy-ra. Haraszthy Ágoston jogi pályára készült, később a megye követévé választották a pozsonyi országgyűlésbe. Itt barátságot kötött Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal is. Az 1830-as években utazásra indult Angliába és Amerikába. Az amerikai körútján szerzett tapasztalatai hatására 1840-ben Haraszthy családjával együtt végleg kivándorolt az Egyesült Államokba, és először Wisconsin államban telepedett le, ahol létrehozta saját önálló városát Haraszthy falvát (Sauk City = Széptáj). Az újonnan alapított település intenzív fejlesztésébe kezdett, utakat, hidakat, malmot építtetett. Támogatta más európai bevándorlók letelepedését, szükség esetén anyagilag is. 1850 márciusában San Diego első seriffjévé választották, és májusban, amikor a település elnyerte a városi rangot, San Diego első rendőrfőnöke lett. 1857-ben látogatást tett a Sonoma-völgyben, ahol egyből felismerte a vidék kiváló adottságait, és újabb földterületeket vásárolt. Itt 226 hektáron létesített szőlőtermesztést, borászatát Buena Vistának keresztelte. Ez a borászat a mai napig aktív. 1861-ben újabb látogatást tett Magyarországon és más európai bortermelő országokban, és több, mint 300 szőlőfajtával tért vissza.
.
Miért Matador?
Az etyeki újonnan nyílt, vagy akár a megújult, a Pincészet üzemeltetésébe tartozó étterem kiválóan tükrözi a tulajdonos multikulturális szellemiségét. Segnor Alberto-nak ugyancsak befektetése van megközelítőleg 25-25 hektárnyi területen Argentínában – Mendoza/Bodega Palo Alto – és Kaliforniában – Santa Barbara/Tantara Winery. Az étterem nem a fine dining vonalat, még inkább a kultúrák sokszellemiségét és sokszínűségét kívánja steakhouse-ként vagy inkább bisztróként képviselni. A világ számos pontjáról érkező hús alapanyagból saját készítésű kolbász, felvágott a kísérője a három borászatból érkező tételeknek. A pékárú magyar beszállítóktól frissen érkezik, a zöldségek egy része pedig magán a birtokon terem. Mindezen alapanyagokból az ételköltemények megálmodója és elkészítője az amerikai–mexikói származású Diego Bautista.
A pincészet látogatását meleg szívvel ajánlom, akár szakmai alapon, akár a vidékre érkezőknek kikapcsolódásként. A nap fáradalmait pedig – kétség nem fér hozzá – a Matador asztalánál egy Fantastico Chardonnay 2011-sel kell kipihenni. A bor selymes, krémes textúrája egy csodás trópusi gyümölcskosárban, élénk elegáns savszerkezettel, sokrétű, komplex és rendkívül hosszú lecsengéssel, egy maradandó élménnyel ajándékoz meg minket.
