Franc & Franc és még egyszer Cabernet Franc, avagy ez a villányi vörös örök I.

„Szép az a nap, aminek már délelőttjén is bort kell kóstolni!”

Írta: Szegedi László | Fotók: Kiss Gadget Zoltán

Az In Vino Lídia rendezvények lelkes látogatójaként Füle Lídia hívásának nagyon szívesen tettem eleget, és vettem részt kedvenc hazai vörösborom, a cabernet franc fantasztikus villányi kóstolóján. A kóstolóval egybekötött konferencia a fajtával kapcsolatos tudásomat illat, íz, és elmélet terén is nagymértékben fejlesztette.
A Bock Pince konferenciaterme fogadta be azt a közel 150 borászt, borértőt és kedvelőt, aki kíváncsi volt a nemzetközi cabernet franc fórumra november 22-én. Miután én magamat a harmadik csoportba sorolom, kedves olvasóm inkább személyes élményeimmel, a rendezvény számomra felejthetetlen pillanataival fog találkozni ebben az írásban, mintsem szakmailag tökéletes bor elemzésekkel.

Színvonalas szakmai előadások mellett 33 tétel kóstolása biztosította azt, hogy a konferencia a professzionális szakemberek mellett az egyszerű fogyasztók számára is vonzó, a cabernet franc múltjáról, jelenéről és kicsit a jövőjéről is jó képet adó esemény legyen, aminek minden pillanata élmény volt.

Természetesen ennyi kóstolásra kínált italt nem érdemes az utolsó kortyig elfogyasztani, nem csak azért, mert a résztvevő egészségi és egyéb állapota látná kárát, de az első tucat után az emelkedett hangulat miatt, már nem sok különbséget éreznénk az egyre magasabb minőségű cabernet franc -ok között. Ritkán látok ennyi különleges, bármelyik vacsora asztal terítékét emelő, jó bort a kis kerámia kiöntő korsókban kikötni, de hát ez eredménye annak, ha a villányi kínálatot reprezentatívan bemutatni kívánó, megannyi eltérő franc -t felsorakoztató kóstolón veszünk részt. Nem véletlen a magas tételszám, mert a fórum a terroir borra gyakorolt hatásának elemzését tűzte ki célul, és bár a villányi is egyedi íz a világ cabernet franc -jai közt, de a borvidék különböző dűlőiből származó franc borai között is jelentős eltérés tapasztalható.

A rendezvényt házigazdánk Bock József, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke és Debreceni Mónika, a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet birtokigazgatója nyitotta meg.

Indulásként Dr. Czigány Szabolcs és Dr. Teszlák Péter (Pécsi Tudományegyetem) előadásában a terroir fogalmát, jelentőségét ismerhettük meg a Villányi Borvidékre fókuszálva.

Terroir -t nem csak a termő terület, a talaj és a mikroklíma jelenti, hanem a meghatározó szőlő fajták, azok művelési módja, valamint a borvidékre jellemző kultúra és innováció is része, azaz együttesen a területre jellemző komplex borászati technológia határozza meg, beleértve a fogyasztói marketing eszközöket is.

Érdekes volt még a Villányi Borvidék téradatbázisának létrehozásáról szóló előadása is. A borvidék 3D térképén, annak minden dűlőjéről megjelenítik a szakmailag fontos információkat, a talajszerkezetről, a kitettségről, napos órák számáról és a várható csapadékmennyiségről, ezzel segítve a döntést akár egy új telepítés esetén, akár a meglévő ültetvények művelését illetően.

Horkay András, a konferencia levezető elnöke előadásából pedig azt tudhattuk meg, hogy a 2000-es éveket megelőző „tartsunk minél több szőlő fajtát, hogy a fogyasztók eltérő igényeit ki tudjuk elégíteni” stratégia helyett egyre inkább teret nyert a terroir adottságokat figyelembe véve kiválasztott, szőlészet és borászat tekintetében legkedvezőbb fajta priorizálásának gondolata. Villányban a domináns szőlőfajták közt terület tekintetében a cabernet franc harmadik helyet foglal el 330 hektárral Villányban, a cabernet sauvignon (433 ha) és portugieser (360 ha) mögött, és a merlot (298 ha), kékfrankos (292 ha) előtt. Fontos tudnivaló még a villányi cabernet franc szabályozás is, ami Classicus, Premium és Super Premium kategóriákra osztja a helyi borokat, előírva például a hektáronkénti maximális termelési korlátot: 13, 8,5 és 5 t/ha-ban, illetve a classicus kivételével kötelezővé téve a hordós érlelést 1 és 2 év időtartamra.

Ezután indult a kóstoló rögtön 12 tétellel, 3 Classicus-al kezdve, 6 Premium -on át, 3 Super Premium-ig.

Classicus tételeket a Szemes Pince, valamint Bakonyi Péter és Lelovits Tamás pincészete jóvoltából fogyasztottuk. Ezek a finom borok megfelelő étkek kíséretében kiváló gasztronómiai élményt adnak, de én a „fás” ízek kedvelőjeként a hordós érlelést kicsit hiányoltam belőlük, viszont a piacon a hasonló jó ár-érték arányú franc-oknak nagyon is biztosított helye van.

Premium társaikat a következő pincészetek biztosították: Gere Attila, Heumann, Riczu Tamás, Ruppert Borház, Sauska, Gere Tamás & Zsolt.

Borkóstolók háziasszonya Füle Lídia, lenyûgözõ személyiségével, hihetetlen ismereteivel teszi méggazdagabbá a boresteket, amelyeken garantált a jó kedv. A vacsorával egybekötött beszélgetõs, alkalmanént kvízjátékokkal, interaktív szórakozási lehetõségekkel dúsított borkóstoló rendezvénysorozatra vár mindenkit, nagy szeretettel.

Gere Attila Csillagvölgy-dűlő 2017 bora már illatában is kellemes hordós jellegeket hordozott a franc jegyek mellett. Ennél a tételnél már az almasav bontás is fahordóban történt, majd 80% új és 20% másodtöltésű barrique hordóban történt az érlelés. Medium égetésű hordókat használnak, amiről egy kedves történetet mondott el Attila a borismertetés közben.

Égető mester váltás volt a hordó készítő üzemben, és a pincészet az új hordók használatánál nem a megszokott ízeket kapta, így rákérdezett mi lehet az oka. A válasz az volt, hogy ugyan arra az őzbarnára pörkölik a hordót, mint eddig. A személyes ellenőrzés során azonban egy világosabb színt tapasztaltak az üzemben. Az égető mester pedig azt mondta, hogy neki ilyen barna egy őz. Felismerve, hogy az őzbarna szín alatt mást értenek, átálltak medium plus hordókra és visszakapták a várt hordós jegyeket a borokban.

A Heumann Pincészet 2016-os Trinitás Villányi Franc-ja 80%-ban használt és 20% új tölgyfa hordókban érlelődött két éven át. Elegáns kifinomult illat és letisztult, lekerekedett ízvilág jellemzi az összesen 3500 palackos tételt.

Riczu Tamás Borászata Prémium kategóriában a 2016-os franc-t hozta. Organikus szőlőművelés, vegán alapanyagok, érlelés battonage technikával, első töltésű magyar és francia hordóban 21 hónapig. Eredmény 2800 palack igazi finomság, komplex érett gyümölcsös illat, hozzá illő szinte krémes, vaníliás ízek. Horkay András, aki a kostolót vezette, és az egész rendezvény lebonyolítását irányította megjegyezte, hogy „Nézd meg a borász habitusát, és olyan lesz a bor!”. Ez nagyon jól összevág Tamás ars poeticájával, ami szerint „Tökéletes bor a szőlőben születik, amit maga mására kell, hogy alakítson az útkereső borász.”

Sauska Pincészet Villányi Franc 2015 az Ördögárok, Makár és Kopár dűlők szülötte. Csupán 0,8-1 kg tőketerheléssel, kézi szürettel, 30 napos héjon áztatással, azaz a legnagyobb figyelmet kapta, hogy a fajta jegyek jól érvényesülhessenek, ami megfelelő egyensúlyban van a 18 hónapos 50%-ban új tölgyfahordós érlelésből származó ízekkel. Már illatában is összetett, kerek, érett gyümölcsös, ízeiben szintén komplex meggy és fekete ribizli található. Értékes gondolat hangzott el a terméskorlátozásról, miszerint „a szőlő intelligens növény, megmutatjuk neki mit akarunk és megtanulja”, azaz a tőkék néhány év alatt követik azt, amit metszéssel értünk el, és szinte önmagukat szabályozva hozzák a kívánt hozamot.

Super Premium kategóriában a Vylyan Szőlőbirtok, Csányi és Mokos Pincészetek cabernet franc zászlóshajói kerültek poharainkba.

Vylyan Mandolás 2016 dűlő és hordó válogatás Nagy hangsúlyt kapott a hordó menedzsment. 18 hónapig érlelték mecseki tölgyből készült 225 literes hordókban, amiből az új, az egy és a másodévesek aránya, 65, 20 és 15 % volt. Érett gyümölcsös illatjaihoz a hozzá illő szinte lekváros, csokis ízek párosulnak. Sokáig megmaradó utóizével a bor kerek egész.

Elhangzott, hogy „szerették a pincemunkások”. Több jelenlévő borász kolléga megerősítette, hogy bizony nagyon fontos minőségi mutató az, hogy a pincében történő munkálatok alatt mely tételek „kopnak” a legnagyobb mértékben.

Más szóval mondhatjuk, hogy ez egy kéretlen, de igaz és őszinte „fogyasztói visszajelzés”.

Csányi Pincészet Teleki Tradíció 1881 Villányi Franc Kopár 2015 megtartotta gyümölcsös, szinte áfonyás ízvilágát a 2,5 éves gondos fahordós érleléséből származó ízei mellett, teljesen kerek, finom savszerkezetű dűlő és hordó válogatásként. Szakál Zoltán úgy fogalmazta meg az elvárásait ezzel a kategóriával szemben, hogy „a Super Premium Franc legyen egy HÚÚÚ érzés a szájban”. A bort kóstolva megértettük, hogy mire is gondol. A márkasorozat Teleki Zsigmond munkásságának állít emléket, aki 1881-ben alapította villányi borászatát.

Mokos Pincészet Villányi Franc 2015 alapanyagát a palkonyai Weingarten dűlő gondosan válogatott szőlője adta. Új fogalommal ismerkedtem meg, amit magamban „erjesztés szelekció”-nak kereszteltem el. A tétel nem együtt erjedt, hanem különböző kis tartályokban, így erjesztés után az első kihívás ezek ideális „házasítása” volt, és csak utána jött a tölgyfahordós érlelés, ami 2 évig tartott, ennek ellenére is inkább gyümölcsös ízek jellemzik, de erősen tannin hangsúlyos. Megkaptuk a választ a Super Premium-nál elengedhetetlen HÚÚÚ érzéssel kapcsolatban is, miszerint „a bor minősége 70%-ban az alapanyagon múlik, de a HÚÚÚ érzés abból a 30 %-ból eredhet, amit a borász tesz hozzá”. Például ez lehet a Mokos Pincészet esetében az alacsonyabb erjesztési hőmérsékletekkel való próbálkozás, ami jobban megtartja a gyümölcsös illatokat és aromákat.

Az első 12 kóstolást kipihenendő „Bor – turizmus – kultúra – gasztronómia – imázs a 25 éves Villányi-Siklósi Borúton” címmel tartott dr. Szabó Géza (Pécsi Tudományegyetem) előadást. Azon túl, hogy megerősítette bennünk azt az érzést, hogy Villány jó úton, mi több élen jár a hazai borturizmus terén, a borkóstolóhoz hasonlóan helyi termékeket volt lehetőségünk megízlelni. Volt a tányéron szőlőmaglisztes lepény, és a vókányi Trinitás Sajtműhely két különleges sajtja, és az előadónak oly kedves stifolder szeletek, ami helyi hagyományok szerint készülő szalámit jelent. Az előadás szállóigéje elhangzott: „a jó stifoldernek száraz padlás illata kell, hogy legyen”. Ezzel a pár falattal elvágva a hordós, érett tételek ízét a szánkban, zöld utat kapott egy friss, üde, reduktív tétel, a gyümölcsös ízű és illatú RedY megkóstolása. A nem titkoltan fiatal fogyasztói kört megcélzó kategória jól megy a mindennapok vacsoráihoz, és frissessége miatt a melegebb nyári napokon sem maradunk vele vörösbor nélkül.

Tetszett a bejegyzés?