In Vino Lidia 1. éves születésnap
Időpont: 2019. február 13. (szerda) 17:30 – 00:00
Helyszín: Miapia Bistro, 1114 Budapest, Vásárhelyi Pál u. 2.
Program:
17:30: Érkezés, üdvözlőital, sétáló kóstoló: Ismerjük meg a borászatunkat 1. felvonás!
18:15: Köszöntő: Pezsgős Koccintás & Hamvas Béla tollából – Borsos Kitty, Sommelier Színház
18:45–19:30: Bortörténelem másképp! Stand-UP, de nem comedy! Érdekes történelmi tények mókás köntösben! Előadó: Katona Csaba, történész, tudományos munkatárs – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
19:30–20:30: Játék & kvíz – a borászatoktól érkező csapatkapitányod vezetésével
Elmélet – Száraz Teszt (20 perc): Kvíz – 30 villámkérdés / 10 perc (20 mp / kérdés) – Minden csapat kitölti a tesztet a csapatkapitányával. Az időt stopperrel mérjük. A csapatkapitányok egy asztallal tovább vándorolnak. Az új csapatkapitány ellenőrzi és szignózza az adott asztal eredményét, amit együtt a kivetítőn meg is beszélünk. – 30 pont
Gyakorlat – Vakkóstoló (40 perc): A csapatok 6 fordulóban (5 perc / forduló) vakon lekóstolják a 12 borászat (egy körben két bor szerepel) az 1. felvonásban bemutatott tételét. A csapatkapitányok minden forduló után asztalt váltanak. – 6 pont
20:30–22:30: sétáló kóstoló: Ismerjük meg a borászatunkat 2. felvonás!
22:00: In Vino Lidia Torta & Burgenland Blaufränkish 2015
22:30 – 0:00: Afterparty – Cult in Glass DJ Danival
23:00 – 23:30: Katona Csaba – Best of Bortörténelem másképp! – A később érkezők kedvéért Csaba ismét megosztja velünk a legjobb szösszenetek és mesél még igény szerint újabbakat!
| Vakkóstoló Borai: | ||
| Disznókő Szőlőbirtok | Disznókő Furmint 2016 (késői szüret) | aszalt barak, dió, narancslekvár |
| Jackfall Bormanufaktúra | Jackfall Rózsabimbó 2017 (Kékfrankos, Merlot) | ribizli, cseresznye, roppanós gyümölcs |
| Liszkay Borkúria | Liszkay Giulia 2016 (Cabernet Franc) | erdei gyümölcsök, füstös fűszerek, tejszín-krém |
| Martin Pasler | Joiser Berg Cuvée 2014 (Blaufränkisch, Zweigelt) | málna, nugát, mogyoró |
| Nyakas Pincészet | Nyakas Irsai Olivér 2018 | muskotály, virág, friss szőlő |
| Orosz Gábor | Bodvin Sárgamuskotály 2017 (félédes) | alma, körte, édes citrus |
| Riczu Tamás Pincészete | Riczu Kikerics 2017 (Kékfrankos, Merlot) | málna, túlérett meggy, szegfűszeg |
| Söptei Pince | Illúzió Olaszrizling 2017 | érett alma, körte, ásványosság |
| Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok | Furmint Birtok Bio 2016 (száraz) | birs, ásványosság, vibráló savak |
| Tűzkő Birtok | Tűzkő Kékfrankos Rosé 2018 | eper, málna, tartalmas test |
| Twickel Szőlőbirtok | Kajmád Cabernet Sauvignon 2015 | áfonya, szeder, vaníliás-kókusz |
| Zelna Borászat | Cuveé 2017 (Olaszrizling, Pinot Gris) | virágos, alma, mézes-barack |
Több esetben tapasztaltuk, hogy okos telefonok egy része nem boldogul a google által forgalmazott űrlapokkal, így számukra egy direktlinket is megosztok:
https://goo.gl/forms/PIQJPyWKJGvQFIN93
S akik nélkül nincs a születésnap!!! Fogadjátok őket nagy szeretettel:
Disznókő
A Disznókő Szőlőbirtok francia tulajdonú pincészet a Tokaji borvidék délnyugati kapujában, Mád, Tarcal és Mezőzombor határában. Nevét a birtokon található Disznókő szikláról kapta, amelynek formája vaddisznóra emlékeztet. Tulajdonosa 1992 óta az AXA-Millésimes, amelynek Franciaországban olyan birtokai vannak, mint a bordeaux-i Château Pichon-Longueville, a Château Petit-Village, a Château Suduiraut, illetve Portóban a Quinta do Noval. A birtok 150 hektáron terül el, 104 hektár a termőültetvény, amelyet már az 1732-es szőlőkataszteri besorolás első osztályú területnek nyilvánított. A birtok a Rákóczi-családé volt, majd a 18. századtól több arisztokrata családé.
A Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet azon kevés magyar pincészetek közé tartozik, akiknek bora bekerült a Wine Spactator TOP 100-as listájába. Ezt a sikert a 2006-os Tokaji 5 Puttonyos Aszú hozta a birtok számára. Az egyre nagyobb hírnévnek örvendő tokaji száraz borok ellenére a Disznókőnél mindig az édes borok álltak és állnak most is a középpontban. Az évjárat adottságai döntik el, hogy az aszú, a szamorodni vagy a kései szüret válik meghatározóvá.
Hétszőlő
A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok első osztályú dűlői Tokaj hegy déli fekvésű lejtőin találhatóak, ami a borvidék legdélibb ültetvénye, északról délre haladva a borvidék „utolsó” gyémántja. Az 55 hektáros birtok történetét 1502-ben hét szőlőparcella egyesítésével a Garai család indította útjára. Ezt követően a birtok tulajdonosi listája hosszan sorolható, példás nevekkel tűzdelve, mint a Bibliát magyarra fordító Károli Gáspár, az erdélyi fejedelem Bethlen Gábor, akit követett a Rákóczi és a Habsburg család. A terület a két világháború között a Magyar Államkincstár tulajdonában került, amit 5 évtizedes Csipkerózsika álomból a Bordeaux Grands Millésimes de France nevü francia cégcsoport ébresztett fel. A külföldi tőke biztosította a birtok új technológiáját és kényes törődést kapott a történelmi belvárosban a több száz éves, patináns Rákóczi Pince is. 2009-ben a birtok új tulajdonsora talált, a Bordeaux-i Saint-Estéphe és Médoc Grand Cru ültetvényeinek vezetőjének – Michel Reybier – személyében.
A birtok meghatározó részét az 1772-es Tokaji Klasszifikáció által első osztályba sorolt dűlők alkotják. A történelmileg első osztályba sorolt ültetvény minőségi besorolása az adott területen a szőlőszemek aszúdosának „könnyűségét” jelöli. Az ültetvény a teljes borvidék legszárazabb területe, aminek oka, hogy a vulkánikus alapkőzetet összefüggő és vastag a Tokaji-hegyre oly jellemző laza szerkezetű lösztakaró fedi. A birtokon a fajták szerinti megoszlás a borvidék átlagához képest furmint túlsúlyt prezentál, ami 73% furmint, 18% hárslevelű, 5% kövérszőlő és mindössze 2% a sárgamuskotály. A fajtaportfolióra ésszerű a magyarázat, hisz a melegebb, löszösebb terroiron a furmint lágyabb, kecsesebb mint a néhány fokkal alacsonyabb átlaghőmérsékletet, és robosztus vulkanikus altalajt prezentáló Mádon.
Jackfall
A Jackfall Bormanufaktúra 2001-ben alakult Villányban. Majd 2003-ban Kisjakabfalván (a Jackfall Kisjakabfalva sváb neve, ennek megfelelően ejtése “jakkfall”) megvásároltunk egy műemléki jellegű sváb házat, melynek művészi színvonalú felújításával alakítottuk ki új feldolgozónkat 2005 őszére. A pajtaszín az újjáépítés során átalakult a mostani pincészet gazdasági feladatait hordozó épületté. Itt került elhelyezésre a legmodernebb borászati technológia. A feldolgozóhoz mintegy hatvan méter hosszban nagy belmagasságú hagyományos téglapince épült, mely mintegy 400 barrique hordót képes befogadni. Jelenleg mintegy 13,5 hektár területet művelnek, melyek nagyrészt Kisharsányban és Nagytótfaluban, szinte egy tömbben találhatók. Kisharsányban nagyon magas (7-8000 tőke/hektár) tőkeszámmal részt Merlot-t, Cabernet Franc-t, Syrah-t, kisebb részt Cabernet Sauvignon-t és más fajták kerültek telepítésre.
Jekl Flóra
Jekl Béla első generációs borász lánya, aki kertészmérnökként végzett 2006-ban. Az olasz tanulmányútja, amikor testközelből ismerte meg a prosecco elkészítésének minden rejtélyét, 2004-ben adta az ötletet, hogy 2006-ban az első önálló bora elkészüljön, amihez Édesapjától külön területet kért, ami Villány egyik legkiválóbb területén a Fekete-hegyen található. Amíg a
az Édesapa Jekl Béla fajtaborokat palackozik, erőteljesebb hordóhasználattal – úgy, mint Jekl Kadarka, Jekl Pinot Noir – addig lánya házasít: Bordeaux-i blend kerül a palackba IL PRIMO néven – Cabernet Savignoun, Cabernet Franc, Merlot évjárat szerint kívánt összetételben. Flóra célja az volt, hogy megmutassa a nagy vörösekből is lehet elegáns, üde, gyümölcsös alkotást készíteni!
Kemenczés Borház
A ceglédi Kemenczés Borházat 2014-ben alapította három jóbarát, Kemenczés Benő, Kogler Mihály és Sánta Zoltán. A pincészet alapítása nem volt előzmény nélküli, Kemenczés Benő huszonöt év hobbi borászkodás során gyűjtötte a tapasztalatokat, amelyet most a Kemenczés Borház szakmai irányításában tud hasznosítani. Mihály és Zoltán pedig az üzleti tevékenységet felügyelik, illetve a borászat ügyes-bajos ügyeit intézik.
“Minden a szőlőben dől el, nekünk csak az a dolgunk, hogy ne rontsuk el, amit a természet megalkotott.” – Kemenczés Benő
Felvásárolt szőlővel dolgozunk, mely a Mátra lankáin terem. Négy megbízható szőlőtermelővel vagyunk kapcsolatban, akik Abasáron és Markazon művelik a szőlőket az általunk meghatározott irányelveknek megfelelően. A szőlőművelés során fontosnak tartjuk a mechanikus gyomirtást, a rovarölő és gyomírtószerek mellőzését, a kontakt permetezőszerek szükségszerű használatát és a kézi szüretet. A tőketerhelés fajtától függően 1 és 2 kg között van. Az abasári dűlőkben a következő fajták teremnek: Olaszrizling, Szürkebarát, Leányka, Sauvignon Blanc, Kékfrankos és Cabernet Franc. A Zenit terület pedig Markazon található.
A szőlőfeldolgozás a ceglédi borházban történik, a tárolás pedig a ceglédberceli érlelőpincében. Rosé és fehérboraink reduktív módon, tartályos erjesztéssel és érleléssel készülnek, míg az Olaszrizling és Szürkebarát részben fahordós érlelést is kap. Vörösboraink egy-két hét héjon erjesztés után minőségi 225 és 300 literes magyar fahordókban érlelődnek (Trust, Európai Kádár és Budapesti Kádár). Kínálatunkban folyó és palackozott bor is megtalálható.
Liszkay Borkúria
Liszkay Mihály, a Borkúria tulajdonosa és vezetője, a kétezres évek elején a Káli-medencébe, Monoszló környékére tévedt egy vadászat miatt, ahol beleszeretett egy elhagyott pincébe. Megvásárolta az eredetileg nyaralónak szánt épületet, de ekkor még nem voltak borászattal kapcsolatos ambíciói. Hamarosan kiderült, hogy a terület a természeti adottságainak köszönhetően Magyarország legértékesebb dűlői közé tartozik. A rákövetkező években a család felvásárolta a pince körül fekvő szőlőterületeket, újratelepítette az ültetvényeket, majd teljesen felújíttatta azt a 250-300 éves pincét, ami fölé egy vadonatúj épületegység is került. A Borkúria ma egy igazi komplexum: borászat, pince, 9 szobás, medencés luxus szálláshely.
– „Ezerkilencszáznegyvenegyben születtem Budapesten – rögzítem az első atombiztos tényt Liszkay Mihály életrajzi vázlatához. – Apám Csepelen dolgozott, a Keravillnál volt forgalmi ellenőr. A Lövőház utcában laktunk, egy szobát fűtöttünk, nem éltünk nagy lábon.”
Ötvenhatban egy évet töltött a volt Jugoszlávia menekülttáboraiban – 16 évesen! –, mígnem ’57-ben Hollandiába mehetett. Egy bolgár menekült családnál lakott Hágában. „Grenoble-ban franciául tanultam, Londonban pincérkedtem, ahol ’58 karácsonyán már a Sohóban, egy magyar étteremben zongoráztam. Rádöbbentem, hogy hallás után el tudom játszani az örökzöldeket. Közben a holland állam ösztöndíjával a Maastrichti Hotel Management Főiskolára nyertem felvételt; 1962-ben diplomáztam.”
Ifjú éveit a szállodaipari gyakorlatok mellett zenéléssel töltötte. Végigzongorázta Franciaországot, Finn- és Németországot, majd visszament Londonba, egy időben Rotterdam és New York között a New Rotterdam hajón bárzongoristaként alkalmazták. A Hilton szállókban is föllépett. magyar éttermekben játszott, jól keresett. 1972-ben mégis úgy döntött, elmegy Amerikába. Hogy aztán föltegye New Jersey-ben a kérdést feleségének: – Akarjuk-e, hogy itt nőjenek föl a gyerekeink? Nem akarták. Vancouverben kötöttek ki, Brit Columbia megtetszett nekik. A maradást ösztönözte az is, hogy ’74-ben napi ötórás muzsikálásért havi 4 ezer kanadai dollárt fizettek neki az éttermekben. A vendéglátásban való jártasságát is kamatoztatta. Fia és lánya Leidenben végezték egyetemi tanulmányaikat, nem szakadt hát el teljesen a holland szál.
„Előbújt belőlem az emigráns romantika, javasoltam, menjünk Magyarországra!” Három év alatt öt étterem megnyitását tervezték Budapesten, végül kettőben valósult meg a kanadai „álom”. Mindkettő befuccsolt 2002-ben. Később Csopakon egy másfél milliárdos befektetés kivéreztetése után írásba adta a helyi illetékeseknek: nem dugdos pénzt senki zsebébe fölöslegesen. Amikor pályázatait formai okokkal utasították el a hivatalok, nagy újrakezdőként megtanult nyelni. Elintézte, hogy mindenki mással ellentétben ne csak fehér szőlőt telepíthessen Monoszlón (a filoxérajárvány előtt bőséggel volt itt vörös is), s a 10 hektár mellé minőségi szállodaprojektet kezdett gründolni. A kudarcok ellenére sem ment vissza Kanadába és Hollandiába. Szeret főzni, zenélni, s nem tud betelni a monoszlói lankák – közte a Pangyéri-dűlő – szépségével. Itthon ragadt. Forrás: Rab László Népszabadság Online (2009)
Martin Prasler
Az 1600-as éveket írtuk, amikor a Lajta hegy lábánál már létezett egy pincészet, melyet akkor és most is a Pasler család birtokolt. A birtok bodinamikus gazdálkodással 12 hektáron terül el. 7 kisebb területből összeállva es egy igen széles skálájú fajta szortimentből tevődik össze (fehér: chardonnay, zöld veltelini, pinot blanc, olaszrizling, gold- és neuburger, kék: kékfrankos, szent lőrinc, cabernet sauvignon, merlot, zweigelt) Szőlők tekintetében két kísérleti terület is van, amelyen chardonnayból és zweigeltből termel lassan 10 éve metszés nélkül szőlőt. Ezeken a területeken természetesen sokkal kisebb fürtű, illetve szemű gyümölcs terem, viszont hatványozottan koncentráltabb es ezáltal egyedi íz világú és elkészítési módú tételek születnek.
A birtok egy félautomata feldolgozó rendszerrel es egy nagyon praktikusan kialakított kóracél és hordó összetételű erjesztő es bor érlelő pincével rendelkezik. A palackozott borkínálat széles, 14 fajtabor, 7 különböző házasítás, a teljesen klasszikus zweigelttől kezdve a jégboron át egészen az ázsiai típusú borokig minden megtálalható. Kereskedelem tekintetében nem számítunk nagy osztrák pincészetnek, a borok 80%-a külföldre kerül értékesítésre.
Nyakas Pincészet
A Nyakas pincészet a hajdani Sashegy–Budai borvidéknek egy igen jelentős megmaradt, a fehérszőlő-termesztés szempontjából kiváló adottságú területén Budapesttől nyugatra 25 kilométer távolságra az Etyek–Budai borvidék budai körzetében található. Az Etyek–Budai borvidék budai körzete az egykor virágzó, de a filoxéravész után elsorvadt budai borvidék ültetvényeiből és az egykori Kertészeti Egyetem tangazdasága szőlőiből alakult ki. A körzet magába foglalja a Budakeszi, Telki, Tök, Budajenő, Üröm, Pilisborosjenő határában lévő szőlőültetvényeket. Az egykori töki Egyetértés Tsz 1991-ben Kft. lett, a jogutód jelenleg Zrt. formában működik Nyakas Pince Zrt. néven. A cég teljes egészében magyar tulajdonban van. A pincészet jellemző szőlőfajtái az Irsai Olivér, Chardonnay, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, de van még Szürkebarát, Rajnai rizling, Kékfrankos, Pinot noir, Kadarka, Merlot.
A fajtaszerkezetet tekintve az Irsai Olivér nagyon kedvelt. A kedveltség onnan is ered, hogy mind a fiatalok, mind az idősek, de a középkorosztály tagjainak is az ínyére való. A muskotályos, behízelgő illata, zamata nem nagy alkoholtartalommal párosul, ez üdítően tud hatni. Azok számára is, akik éppen csak kezdik magukat bevezetni a borok világába, tudják mihez kötni és felismerni ez a fajtát. Az Irsai után jövő Chardonnay-ről is úgy beszéltek az utóbbi években, hogy leáldozóban van a napja; mi ezt nem tapasztaljuk. Mellette szól, hogy a korai, illetve a kései szüretelésű Chardonnay-ből egészen más típusú borokat lehet készíteni, és nagyon jó házasítási alapanyag.
Orosz Gábor
Ezen a tájon születtem, és itt nőttem fel, Tokaj-Hegyalján. A gyermekkorom is a mádi dűlők közt telt, és most, felnőve is szerencsésnek érzem magam, hogy azóta is ez tölti ki az életem. Családomban évszázados hagyomány köt a Tokaji szőlőkhöz és borhoz. Apai ágon a felmenőim több generáció óta vincellérek voltak, és Mád határában saját szőlőterületekkel is rendelkeztek. Édesapámnak sajnos ez nem adatott meg, mivel az államosítással elvették a mi földjeinket is, ennek ellenére ő is a Tokaji bort választotta hivatásának – még ha ezt sokáig nem is tehette saját birtokán. Apróbb területeink azonban a kommunizmus alatt is megmaradtak, így saját fogyasztásra mindig készítettünk bort néhány hordóval. Az akkor még kötelező sorkatonaság letöltése után 1991-től 1994-ig a Gundel mádi pincészeténél kezdtem szőlészkedni és borászkodni, azaz mondhatnánk, hogy – folytatva a családi hagyományokat – magam is mintegy mai vincellér voltam. Pincészetem a rendszerváltozás után édesapámmal közös családi vállalkozásként indult, melyben folyamatosan vettem át a teljes körű irányítást, 1995-ben pedig megalapítottam az Orosz Gábor Pincészetet vállalkozás formájában is. Korábban édesapám területeiről csak hordós borokat készítettünk, azonban ebben az évben megismerkedtem Malatinszky Csabával és innentől kezdve a borokat már palackba is zártuk. 1997-ben Gál Tiborral való véletlen találkozásom egy újabb sikeres szakmai, kereskedelmi és egyre elmélyülő baráti kapcsolatot alapozott meg. Ennek első gyümölcse lett a Lodovico Antinori olasz márkival közösen készített Tokaji Aszúk forgalmazása a világban Baron Bornemisza néven. Azóta is termésem jó része külföldi piacokra jut el – ez a főként nemzetközi részvétel a fő oka a Magyarországon való viszonylagos ismeretlenségnek.
Riczu Tamás
Riczu Tamás borászata a Villányi Borvidéken Siklóson, az Akasztófa dűlőben található. Tamás egy fiatal, kreatív, tehetséges villányi borász, már több mint 15 éve. Neki a szőlő művelése, a borászat nem csak egy szakma, egy megélhetés, hanem elhivatottság, egy örök, végtelen „szerelem”, amiben mindig újabb és újabb kihívást talál. A családi vállalkozás a Villányi Borvidéken, 7 ha szőlőterületen tudatos, környezetbarát (vegyszermentes) művelés alapján olaszrizling, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon és cabernet franc szőlőfajtákat termel. A borok kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, évente maximum 40-50 ezer palack mennyiségre korlátozva. A borok villányi védett eredetű minősítéssel kerülnek forgalomba 60 % classicus, 40% prémium kategóriában. Borai komplexek, ízben, illatban és zamatban gazdag, szép és emlékezetes borok. Ismertetőjük a különlegesen finom bársonyosság, a „riczus”ízvilág.
„Ma már csak arra koncentrálok, hogy a szőlőben minden egyes „bogyóért” felelősséget tudjak vállalni. Felelősség tudatosságom alapelve, hogy a metszéstől kezdve a szőlő művelésén, a környezet és szőlő „barát” vegyszer mentes permetezésen keresztül, a kézi szüretben, a kíméletes szőlő feldolgozásában (prés helyett szinte csak „simogatás” jár a bogyóknak, bár így nincs nagy lé nyereség, viszont a héjból kevesebb cserzesség jut a borba, viszont a magas extraktnak és az érett savaknak köszönhetően vörösboraim így is jól érlelhetőek és már viszonylag fiatalon élvezhetők), egészen a palack lezárásáig ott legyek minden mozzanatnál. Mindenről tudni szeretnék, ami a szőlőben és a borban történik… – Hiszem, hogy egy tökéletes bor a szőlőben születik, amit a maga mására kell, hogy alakítson az útkereső borász.” Riczu Tamás
Söptei Zsolt
Az öt generációt felölelő családi vállalkozás története 1850-ben kezdődött Nemespécselyen. A család csopaki kötődése az 1970-es évek elején kezdődött, majd a rendszerváltás után, az 1990-es évek közepén a három hónapos kalandnak induló németországi munkalátogatás során szerzett tapasztalatok hatására immár 25 éve töretlen fejlesztés és fejlődés vette kezdetét a Söptei családban. A külhoni szőlő- és borgazdálkodás terén szerzett tapasztalatok radikálisan megváltoztatták a Söptei-fivérek szemléletét. A családi tradíció és a németországi hónapok Zsoltnak és Róbertnek életre szóló szerelmet és elköteleződést hoztak. A tájegység sajátos terroir adottságai és a reduktív technológia ötvözete, friss, gyümölcsös, fajtajelleget megőrző ízt és gazdag, testes, finom illatú borokat adnak. Terület: 6,5 ha. Szőlőfajták: olaszrizling, pinot blanc, chardonnay, szürkebarát, sárgamuskotály, merlot, kékfrankos. A pincészet jelenlegi termelése évi 30-35 ezer palack.
Törley
Törley a grazi Kereskedelmi Akadémia elvégzése után Teofil Roederer állásajánlatára, mint francia-német nyelvű kereskedelmi levelező helyezkedett el annak reimsi pezsgőgyárában. A pezsgőkészítés fortélyait megtanulva megalapította eső saját gyárát a pezsgő őshazájában a franciaországi Champagne fővárosában Reimsben. A champagne-i szokást követve nyerspezsgőt vásárolt bortermelőktől, majd készre kezelve, saját neve alatt hozza forgalomba. Törley József egyik alapbor beszerzői körútján jutott el Budafokra és felismerte a pezsgőgyártásra oly alkalmas adottságokat. A „Törley József és Társa” céget 1882. augusztus 1-én jegyzik be a budapesti cégbíróságon. Törley gyárát a legmodernebb gépekkel szerelte fel. Magyarországon elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. Az elsők között volt, aki felismerte a reklám jelentőségét, és élt is ezzel az eszközzel. Híressé váltak a gyár művészi kivitelezésű plakátjai, és kihasználták a kor jellegzetes hirdetőfelületét, a számolócédulákat is. Törley portékája népszerűsítésére, hanem szinte mindent: a levélpapírok és számlák fejléce is a gyárat és termékeit hirdette, a pezsgőt szállító teherautók pedig Magyarországon először hordoztak reklámot, nem kis feltűnést keltve ezzel.
A Törley Pezsgőgyár 1890-ben már 300.000 palack pezsgőt készített. A gyár töretlen fejlődését támasztja alá, hogy 1905-ben az évi termelés már megközelíti az 1.000.000 palackot. A haladó szellemű iparos elsőként vásárol Magyarországon teherautókat az áruszállításhoz, alapító tagja és alelnöke a Királyi Magyar Automobil Clubnak. 1949-ben a gyárat államosították. A gyártás 1951-ben indult meg, a Törley lett az ország egyetlen pezsgőgyára az Unicum Likőrgyár felügyeletével. A gazdasági konszolidációval a gyár helyzete is javult, a növekvő kereslet, növekvő termelést eredményezett. Az igények kielégítésére a Magyar Állami Pincegazdaság egy új pezsgőgyárat hozott létre 1955-ben a mai Hungaria üzem elődjét. A hazai pezsgőgyártást sem kerülte el a privatizáció. A wiesbadeni székhelyű Henkell & Söhnlein Sektkellerei AG. 1992-ben megvásárolta a Törley pincészet részvényeit.
Tűzkő
A bátaapáti Tűzkő Birtok története az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Magyarország földrengésszerű politikai és gazdasági változásokon ment keresztül. Bátaapáti Budapesttől 150 km-re, a Geresdi-dombságban található, kis német falu (Abstdorf), ahol a zsibriki és szálkai tavak temperáló hatása kiváló mikroklímát biztosít a szőlőtermesztéshez. A rendszerváltás borrendszer-váltást is jelentett: a mennyiség-centrikus, hatalmas állami pincészetek helyén minél jobb minőségre törekvő privát pincészetek létesültek. A külföldi pénztőke leginkább Tokajban igyekezett szőlőtőkékbe fektetni, de Szekszárd és Tolna térségében is gyökeret vert a világ egyik legerősebb és leghíresebb borbirodalma.
A Tűzkő Birtokban Piero Antinori (a 26 generációt felvonultató Antinori-család több, mint 600 éve foglalkozik borkészítéssel, amióta Giovanni di Piero Antinori 1385-ben belépett a firenzei borászok céhébe) és Jacopo Mazzei (Ser Lapo Mazzeit a Chianti név atyjának nevezik, ugyanis az ő nevéhez fűződik az első olyan hivatalos dokumentum (1398), amely a Chianti nevet említi. A család másik tagja Filippo Mazzei, aki Thomas Jefferson, meghívására utazott az Egyesült Államokba. Az általa telepített szőlők képezték Virginia első szőlőültetvényeit) márkik láttak fantáziát. A globális Antinori-birodalomnak szüksége van a Toszkánára emlékeztető, szelíd pannón dombokból fakadó, üde bátaapáti borokra. Antinori márki a világ egyik legnagyobb borembere, aki 2000-ben döntött úgy, hogy átveszi a Tűzkő Birtok irányítását. A márki a modern olasz bor megteremtője. Ő volt az, aki a hetvenes években forradalmi újításokat vezetett be az itáliai borászatba és a híg latin asztali italok szintjéről a világ élvonalába emelte a toszkán borokat. Ám a mély, súlyos és világhíres toszkán vörösök mellé kiváló minőségű, illatos-ropogós fehérek is kellenek, ezek forrását a márki a Tűzkő Birtokon találta meg. Antinori az egész világon rendelkezik szőlőbirtokokkal: Toszkána és Umbria mellett Máltán, Chilében, Kaliforniában, Washington államban vagy Chilében.
Twickel
A 200 hektáron gazdálkodó vállalkozás története 1993-ra nyúlik vissza. Báró Twickel György édesanyja Zichy Mária Terézia grófnő, a híres magyar nemesi család főágába tartozott, azonban 1956-ban hazája elhagyására kényszerült. Németországba költözött, ahol megismerkedett majdani férjével, az észak-rajnai westfaliai származású Clemens Twickel báróval. A haza és a magyarság szeretete nem enyhült az évek során Zichy Mária Terézia grófnő szívében, és a rendszerváltás után céltudatosan kutatni kezdtek a magyarországi befektetési lehetőségek között a régi Zichy-birtokok környékén. Úgy a Zichy, mint a Twickel család is 700 éve kötődik a mezőgazdasághoz, így a szekszárdi borvidék adta lehetőségek egyből felkeltették érdeklődésüket. Az elmúlt évtizedek során a borászat először Liszt Pincészet néven működött, majd 2010 elején vált ki a Szekszárd Zrt.-ből és vette fel a Twickel Szőlőbirtok Kft. nevet. Báró Twickel György ma a Szekszárd mellett található Kajmád pusztán él feleségével és négy lányával, akiknek már szerep is jutott a borászat életében, ugyanis nevüket a legkülönlegesebb boraink viselik.
Vylyan
A Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet részvénytársaság pincészet a Villány–Siklósi borvidéken, Kisharsányban. Neve Villány 15. századi nevével egyezik meg. A pincészet 1994-ben palackozta első borait, mintegy 125 hektáron gazdálkodik (ebből 35 hektár 2006-ban még nem termő) és főleg kékszőlőket termeszt, nemzetközi fajtákat és hagyományos magyar fajtákat is. Ültetvényeik dél-délkeleti tájolású dűlőkben fekszenek. A dűlőnevek: Dobogó, Pillangó, Mandolás, Városhegy, Gombás.
A pincészet mintegy 600 000 palackban 15–17 féle bort állít elő évente, kizárólag saját szőlőből. Boraik kilenctizede a magyar piacon talál gazdára, a maradékot az Amerikai Egyesült Államokba, Oroszországba, Svájcba, Csehországba és Lengyelországba exportálják.
1992-ben a pincészet 36 hektár szőlőt telepített, első borai Kékoportó, illetve Cabernet Sauvignon fajtájúak voltak. Ez az első kékoportójuk 1998-ban Bordeaux-ban aranyérmet nyert. 1998-ban elkészülta Vylyan új borfeldolgozója. Főborásza Ipacs Szabó István lett. 1999-ben a Vylyan már önálló standdal vett részt a bordeaux-i VINEXPO borvilágkiállításon. A következő évben a pincészet 300 köbméter tölgyfarönköt vásárolt hordóalapanyagnak a mecseki és zempléni erdőkből (a saját szárítású tölgyfadongákból 2003-ra elkészültek a pincészet 225 literes barrique hordói. Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet nyerte el Az év pincészete címet 2008-ban.
Zelna
Lukács Lilla & Barabás Barna
„2013-ban az első hektár olaszrizlinggel indultunk. Jelenleg 15 hektáron művelünk szőlőt, 2018-as szüret óta már hivatalosan is bio borászat vagyunk. Mindketten Budapesten éltünk gyerekkorunk óta, de a kötődésünk a természethez, a szőlőhöz már a kezdetektől megvolt. Barni szőlész-borászként végzett, én marketinget tanultam és egy ügynökségnél dolgoztam. Miután összeházasodtunk, és elkezdtünk közösen tervezni, hiányérzetünk volt. Füred adott volt, a fél gyerekkoromat itt töltöttem a nagyszüleim nyaralójában. Fejest ugrottunk a borászkodásba.” – Lilla
„Létre akartunk hozni valamit. Állatokkal, növényekkel szerettünk volna foglalkozni. Én főleg szőlővel, hiszen szőlész-borász vagyok. Lilla nagypapája régóta művelt egy kis szőlőt Füreden a nyaralójuk kertjében. Minden évben 100-200 palack bor készült. Ahogy elkezdtem segíteni neki, elkezdett biztatni, hogy építsük fel a borászatot, amire régóta vágytunk. Minden palack bor mögé teljes mellszélességgel oda kell állnunk. Ezt szeretjük benne a legjobban, és persze azt, ha valakinek tetszik, amit lát és ízlik, amit kóstol.” – Barna
